A szénhidrátokról volt szó az előző postban. Most azonban lássuk mi is a különbség az egyes szénhidrátot tartalmazó ételek között!
Nem mindegy, hogy egy adott ételben lassú vagy gyors felszívódású szénhidrát van. Ezt pedig a Glikémiás Index (GI)-ből tudhatjuk meg. Eredetileg egyébként cukorbetegeknek fejlesztették ki ezt a tápértéktáblázatot. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, így hosszan tartó telítettség érzést okoznak. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükózt juttat a véráramba, így a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekhez. Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kevesebb zsírt raktároz el a szervezet. A magas glikémiás indexű ételek azonban gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen megemelik a vércukor és inzulin szintet, amit a vércukorszint hamar leesése követ, éhségérzetet okozva.
A magas GI-értékű ételek fogyasztása magas vérnyomást, kóros koleszterinszintet és szívbetegségeket eredményez. Így érdemes odafigyelnünk arra, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, és arra is, hogy mi a GI számuk. Azáltal, hogy alacsony GI ételeket eszünk, biztosítjuk az anyagcserénk egyenletes működését, és testsúlyunk optimális állandóságát. A GI diéta fogyókúránként is alkalmazható, és cukorbetegek számára is az ideális diéta. Azonban GI diéta elsősorban az egészséges életmódot követők kedvelt diétája és a szénhidrátszegény étkezés egyik feltétele.
Több Glikémiás Index táblázat létezik, és kissé idegesítő, hogy eltérnek sokszor az ételek GI értékei. A GI táblázatokban a 100-as érték a szőlőcukor “felszívódási sebességét” jelenti, míg a 0-t a szénhidrátot nem tartalmazó ételek kapják.
Forrás: http://www.tutitippek.hu/blog/glikemias-index.php
Máté
